Az Enneagram sokkal több, mint kilenc pont egy háromszög és egy hatszög metszéspontján, vagy kategóriák és típusok halmaza, amelyekbe „besorolhatjuk" magunkat. Ez egy pszichodinamikus keretrendszer, amely hatékony modellt kínál a fejlődés és az integráció működésének megértéséhez.
Az Enneagram nem ad „gyors megoldást" korlátozott élettartammal, miután elértük a felismerést. Lehetővé teszi, hogy idővel fejlesszük magunkat, miközben az Enneagram továbbra is megszólít minket, ahogy mi magunk és a körülményeink változnak.
A keretrendszeren belül a szárnyak, az ösztönök, az integráció szintjei és a vonalak jelképezik azt a mozgást és utazást, amelyen az életben járunk. Az Enneagram ajándéka a lehetőségek és a mozgás gazdagsága, amelyet kínál, rugalmasan váltva a fő típus, a szárnyak, az elengedés és a kapcsolódás vonala, valamint az integráció szintjei között, hogy teljesebben felfedezhessük a lényünket.
Az Enneagramon belüli mozgásnak három alapvető módja van:
A körön mozogva kapcsolódás a fő típusod két oldalán lévő pontokhoz, a „közeli szomszédokhoz".
További információ az Enneagram szárnyakrólMozgás a kör átellenes pontjaihoz, a „nyújtózás és elengedés" pontjaihoz.
További információ az Enneagram vonalakrólElmozdulás a fő típusunkkal való „beszorult" kapcsolattól az alapvető félelmek elengedése és a típus korlátainak meghaladása felé.
További információ az integrációs szintekrőlAz Enneagram leírása a mozgás vagy befolyás vonalainak sorozatából áll. Ezek a vonalak az Enneagram típusok közötti kölcsönhatásokat és energiaáramlási mintákat jelzik. Bár a fő típusunk állandó marad, mint egy "otthoni bázis", képesek vagyunk utazni, vagy akár sodródni is ezeken az összekötő vonalakon. Minden Enneagram típus vagy szám kapcsolódik a vonal másik végén lévőkhöz, mint polaritás vagy paradoxon, amelyet meg kell élni.
A vonalak mentén való mozgás jelentős szemléletváltást vagy nézőpontváltást kínál, ami lehetővé teszi, hogy kilépjünk a megszokott stílusunkból és reakcióinkból, és új módokat találjunk a minket körülvevő világra való reagálásra. A vonalak ezért gazdag lehetőségeket kínálnak a felfedezésre és a fejlődésre, mivel egyensúlyt és friss erőforrásokat nyújtanak a fő típusunknak. Ideális esetben arra törekszünk, hogy a vonalakat folytonosságként, integrált énünk mozgási pályájaként tudjuk rugalmasan alkalmazni.
Íme a lényeg: az Enneagram alapvető építőkövei a vonalak, nem a pontok. Egy Enneagram-vonal egy archetípus, témák gyűjteménye, akár egy regény vagy egy élet. Ezekkel a témákkal foglalkoznunk kell, részt kell vennünk bennük, meg kell küzdenünk velük. Michael Goldberg, Enneagram-szerző
A fő típustól elfelé mutató vonal a biztonság, a lehetőség vagy az elengedés irányának tekinthető. Ezen a vonalon haladva felfedezhetjük a kapcsolódó típus magasabb aspektusait, utat nyitva a nagyobb egészség, az önmegvalósítás és a stressz elengedése felé.
PÉLDA: Ha egy nyomás alatt álló Kettes képes kapcsolódni a Négyes pozitív vagy magasabb tulajdonságaihoz, mint például a saját érzelmeihez és szükségleteihez, a kreatív önkifejezéshez, a folyamattudatossághoz és a megkülönböztetéshez, akkor képes egy másik létmódba lépni, más szemszögből tekinteni a helyzetére, és némi felszabadulást találni a stressztől és a belső konfliktusoktól.
A fő típus felé mutató vonal tekinthető a nyújtás, a kihívás vagy a stressz irányának. Nyomás alatt visszacsúszhatsz ennek a típusnak az „alacsonyabb" vagy kevésbé egészséges aspektusaiba, ami utat nyithat a potenciális egészségtelen megnyilvánulások, a neurózis és a stressz felerősödése felé. Azonban ha tudatosan elmozdulsz ennek a típusnak a magas vagy pozitív oldala felé, az pozitív stresszt és nyújtást eredményezhet, ellensúlyozva a fő típus kevésbé hatékony tendenciáit vagy reakcióit.
PÉLDA: Ha egy Kettes tudatosan hozzáfér a Nyolcas magas oldalához, szándékosan kilép a komfortzónájából, kapcsolódik a személyes erejéhez, közvetlenül és megfelelően fejezi ki a haragját, és kevésbé aggódik amiatt, hogyan reagálnak mások. Egy túlterhelt, „segítő" Kettes számára az ilyen irányú kísérletek rendkívül fejlesztő hatásúak lehetnek, és segíthetnek a megrekedt klienseknek kimozdulni a holtpontról.
Az integrációs szintek vagy fejlődési szintek arra utalnak, hogy az egyének milyen mértékű önuralmat értek el eddigi személyes fejlődési útjuk során. Ez egy időhöz kötött mérőszám, amely változni fog, ahogy az emberek a személyes fejlődésükbe fektetnek energiát, de attól is függ, hogy a körülményeik mennyire válnak kihívást jelentővé vagy kevésbé megterhelővé.
Bár az integráció nem állandó, és az emberek a körülményektől függően váltakozhatnak a magas és az alacsony integrációs viselkedés között, idővel egyre többen mutatnak energiakoncentrációt és viselkedésmintát az integráció egy bizonyos szintjén.
Az integráció magas szintjén az ember az Enneagram középpontja felé mozdul el, képes „játszani" a szárnyakkal, a nyújtás és elengedés vonalaival, lazábban és rugalmasabban kezelve a fő típusát. Ez jelentősen mérsékli az egyén fő enneagram típusának alapvető motivációit, viselkedését, témáit és félelmeit, így a magas integrációs szintű egyéneket nehezebb lehet egyértelműen besorolni.
Az Integratív Enneagram Kérdőív nagyjából három integrációs szint szerint méri az önuralmat. Bár mindenki mozoghat a magas és az alacsony integrációs viselkedés között a környezetétől és a megterhelés szintjétől függően, valószínűleg egy adott időpontban az energia és a viselkedés egy bizonyos integrációs szinten koncentrálódik.